2011. május 24., kedd

6.nap, 2011.04.25, hétfő

Reggeli után, mivel szép időnek ígérkezett,elindultunk a Pantokrátor hegyre /görögül:egyeduralkodót jelent/. Korfu legmagasabb hegye, 911m magas. Néha esik itt a hó, ilyenkor Korfu lakossága felmegy hógolyózni. Acharavi felől indultunk, mert itt jobb minőségűnek találtuk az utat. Az út eleje lankás dombokon vezetett, aztán egyre meredekebb és kanyargósabb lett. Így húsvét táján nagyon kedvelt zarándok út, ide felsétálni! Az út szélén virág sávok, a völgyekben megművelt kiskertek. A legmagasabb parkolóig mentünk és ott találtuk a csodát. /kivéve az adótorony erdőt/

Látni lehetett az albán partokat, Korfu északi részét, a kopasz mészkő hegyeket, kanyargós utakat fel a csúcsra.

A kis templom a XIII. században épült. Valamikor /mint minden görög templomnak/ sok szerzetes otthona volt. Most csak egyet láttunk, aki éppen akkor érkezett.

Az árkádos kerengő és a sok pihenő hely arra utal, hogy itt sokan lakhattak, valamikor. Most egy kis ajándék bolt és kávézó működik csak itt.

Nehezen tudtunk elszakadni a látványtól, főleg én. Nagy bátorság volt részemről, hogy belementem ebbe a kirándulásba, mivel félek a magasban /eddig így tudtam, még egy év és búvárkodni fogok!!/ Lassan elindultunk lefelé. Az első kis faluban megálltunk kávézni és nézelődni. Láttunk szép kis kerteket, itt minden termelésre alkalmas földet beültetnek. Aztán lepusztult és lakatlan házakat, ilyennel is sok helyen találkoztunk.

Indultunk tovább lefelé és meg kellett állni, mert nem hittünk a szemünknek. A lakóház az út bal oldalán, a konyha a jobb oldalon. Ez annyira görög!!!

Ebéd, filmnézés, pihenés a nagy húsvéti buli előtt. Este Rodába mentünk át, ahol egy utcabál szerű rendezvény volt. Nagyon sokan jöttek ide a környékről, parkoló hely kevés, de azért találtunk. Ennyi szőke görög nőt én még életemben nem láttam, egy helyen!!! Utánfutókon faszénparázson bárányokat és pálcikára felfűzött húsokat sütöttek. Ezt megkóstoltuk és nagyon finom volt.

Minden jól indult. Élő zene, tánc, mert a görög ember táncol, ha örül, ha bánkódik. Aztán leszakadt az ég csatornája. Kicsit csillapodott az égi áldás és megint táncoltak, öregek-fiatalok, együtt.


Mivel újra rázendített, úgy gondoltuk, hazamegyünk. Jól eláztunk mire az autóhoz értünk. Kellemes meleg volt az idő, így meg is száradtunk a haza vezető úton.

Ismét csodás napunk volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése