4.nap, 2011.04.23, szombat

Gyors reggeli után irány a főváros. El kellett érni a húsvét leglátványosabb eseményét, a 11 órakor kezdődő "cserép dobálást". Csak a kikötőig jutottunk, tovább nem lehetett menni, lezárták a fővárosba vezető utakat. A kikötő területén lehetett parkolni, majd innen buszok vittek be az új erődhöz. Ott valahol jobbra, hátul az első sorban parkoltunk.

10 perc séta és már a belvárosban voltunk. Zenekaroknak véget értek a fellépések. Nem sok idő maradt 11 óráig, minden árus takarta a portékáját, az emberek pedig védett helyeket kerestek. Az Esplanade téren már óriási tömeg gyűlt össze.

Készülődés ünnepi díszben. Az árusok ilyen agyag edényeket árultak a dobáláshoz. Az erkélyeken várják a harangszót. A népszokás szerint, nagy szombat napján vizes korsókat /mindenféle méretűt és színűt/ kell a házból kidobni. Ezzel kidobják a gonoszt . Majd a cserép darabokat az ajtó előtt kell hagyni, így gonosz nem tud visszamenni.

11 órakor a Szt.Spiridon templomban megszólaltak a harangok és elszabadult a pokol. Mindenhonnan vízzel telt edények értek földet, óriási hang zavarral.

Gyorsan összesöpörték a cserepeket, helyreállt a régi élet. Mindenki gyűjtögetett otthonra.

Mi is beszereztünk pár csinos darabot. Aztán elkezdődött az ünnep. A sétáló utcákban mindenfélét lehetett enni és kóstolgatni finomságokat. Tengerparton végre találtunk egy kávézóban helyet, és ittunk egy frappét. Ilyenkor összejönnek a családok és együtt töltik az ünnepeket. Hatalmas tálakról finom falatkákat csipegetnek hogy kibírják az esti dínom-dánomig.

A nagy ünnep este kezdődik. Jeruzsálemből hozzák a lángot, amit szétosztanak éjfélkor az emberek egymás között, Krisztus feltámadt köszöntéssel. Ezt a gyertyafényt hazaviszik, hogy egész évben fény legyen a házukban. Aztán elkezdődik a tűzijáték és a húsvéti mulatozás, mert vége a 40 napos /1hétre csökkentett!!/ böjtnek.

Ismét busszal mentünk a régi kikötőből át az újba. Be kellett iktatni egy kerékcserét, nem múlt el nyomtalanul a tegnapi eset. Megebédeltünk a távcsöves helyen, mi csak így hívjuk. Karousades, Roda és Sidari között, nagyon kellemes hely, gyönyörű kilátással. Tiszta időben szabad szemmel is, lehet látni az albán partokat, nemcsak távcsővel.

Lajos csak néz ki a fejéből a finom ebéd után. Ez pedig valamikor egy tál hal volt, hát ennyi maradt belőle.

Egy panoráma kép a tájról.

Rövid pihenő után nekiláttunk a húsvéti vacsoránk elkészítéséhez. Sonkát, kolbászt, tojást már otthon megfőztük, így csak a sós "kalácsot" a vesut kellett megsütni. Felszerelés híján maradt az ásványvizes üveg, mint nyújtófa és a bögre, mint szaggató. Kelnek a sütik a narancsfák alatt.

A húsvéti vacsorát a háziakkal, Árpáddal és lányával Zsuzsival fogyasztottuk el. Éjszakába nyúlt a beszélgetés, közben finom korfui bort kortyolgattunk. A világításról a szentjánosbogarak serege gondoskodott. Így nézett ki húsvéti asztalunk.